A Gyilkos-tó természetes völgyelzáródás által keletkezett, valószínűleg 1837 nyarán. Neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve a Veres-tó, amelyet a tavat tápláló Vereskő-patakról kapott. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs vitte be a köztudatba. A népi névmagyarázat összefüggésbe hozza a gyilkos és vörös jelzőket azzal a legendával, miszerint az összeomló hegy maga alá temette a völgyben legelésző juhnyájat esztenástól, pásztorostól és a felszivárgó vér sokáig vörösre festette a tó vizét.

A Békás-szoros a Gyilkos-tó közvetlen folytatásaként a Békás-patak felső völgyében található. A Keleti-Kárpátok legismertebb, legszebb, legmonumentálisabb harántvölgye. A környező hegycsúcsok átlagmagassága 1300 m és ezek 200-300 méteres, meredek sziklafalakkal szakadnak a szurdokba. A szoros teljes hossza 5 km. Ritka növényei közül a havasi gyopár a leghíresebb.

A Likas-zsomboly a ritka, függőleges aknabarlangok csoportjába tartozik, a Likas hegység északi oldalában, 1650 m magasságban fekszik. Teljes hossza 51 m és három elkülönülő része van. A 34 méteres kürtő alján három méteres jégdugó van, nyáron a jégdugó nyugati részén szűk nyílás képződik, ezen át lehet az alsó barlangba lejutni, amelynek mélysége 17 m és törmelék ún. "álfenék" zárja el. Az aknabarlang állandó homérséklete +3C, nyár elején a leglátványosabb, mert a falakat csillogó jégréteg fedi, az áthajlásokban jégdrapériák és jégcsapok találhatók. Az aknabarlang látogatása a fokozott balesetveszély miatt kizárólag hegymászó felszereléssel lehetséges.

Gyergyószárhegy
A falu nevezetes építménye a Lázár család kastélya, ahol Bethlen Gábor is nevelkedett kisgyermek korában (édesanyja Lázár Fruzsina volt). Lázár István, Bethlen Gábor rokona és bizalmas híve reneszánsz kastélyt építtetett régi udvarháza helyén. A kastély később többször súlyosan megrongálódott, egyszer le is égett, és a XVIII. században újra fölépítették, de ez is tönkrement. A kastélyt restaurálták, az egyik helyreállított bástyában múzeumot rendeztek be.

Tusnádfürdő– Szent Anna-tó – Mohos tőzegláp
Tusnádfürdő természeti adottságai a borvízforrások, a széndioxidos kigőzölgések (mofetták), a tiszta levegő és a gyönyörű táj. Az üdülő és fürdőtelep Csomád és a Sólyomkő közé ékelődik, a tusnádfürdői szoros tengerszint feletti magassága 606 m. Tusnádfürdő éke a Csomád tetején levő ikerkráter, melyben a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp helyezkedik el. A Szent Anna-tó krátertó, mely Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni kráterében található. Természeti ritkaság, védett terület. Tengerszint feletti magassága 950 m, vize az egyszer desztillált víznél is tisztább. A kerülete 1737 m, felülete 95280 m2, legnagyobb mélysége 8,3 m. Alakja csaknem szabályos kör.

A Mohos-tőzegláp a Szent Anna-tó ikerkráterében található, átmérője 800 m, területe 80 ha, mélysége 10 m, tengerszint feletti magassága 1050 m. A jégkorszaki maradványnövényeknek is otthont adó vastag tőzegmoha lassan belepi egész felszínét - a csillogó tengerszemek mérete és száma egyre fogy. Érdekes rovarevő növénye a harmatfű (drosera).

Szováta – Medve-tó
Szováta Maros megye és egyben Erdély egyik leghíresebb fürdővárosa. A fürdőtelep leglátogatottabb helye a Medve-tó partján épült strand. A tó vize igen nagy sótartalmú, és hőmérséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A másik tó a Fekete-tó is kedvelt fürdőhely. Nevét sok szerves anyagot és klórt tartalmazó fekete iszapjától kapta. Az üdülovárosban sok forrás is van, melynek a vizét ivókúrára használják. Szovátát főként a reumatikus betegségekben és női bajokban szenvedők látogatják.

Parajd
Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája.

Korond neve egyet jelent a népi kerámiával, taplótárgyak késztésével, szövéssel, fonással, famegmunkálással. Jellegzetes korondi kép a főút menti állandó vásár. Itt kerámia termékek, fafaragványok, szalma- és gyékénytárgyak tömkelege fogadja a látogatót. Az itt feltörő sósvizek, meszes lerakódások eredménye a korondi aragonit, amelyet diszkőnek is használnak.

Farkaslaka Tamási Áron szülőfaluja, rokonsága ma is itt él. Az író szülőháza ma emlékház, közel 150 éves, faboronás, zsindelyes épület. Szülőházában emlékszobát rendeztek be, s a házat emléktáblával jelölték meg. Az írót kívánsága szerint szülőfalujában temették el, sírja a falu szélén, a templom dombján található.

Az 1440-es években szerzetesek telepedtek le Csiksomlyón. Gótikus stílusú templomukat és a kisebb méretű, ugyancsak gótikus stílusú kolostort 1442-1448 között építették. A székely nép körében már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete, ünnepein a környék népe Somlyón gyűlt össze. A kegyszobor a XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült hársfából, alkotója ismeretlen. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb, magassága 2,27 m. A Napba Öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek a lába alatt van a hold, feje körül pedig tizenkét csillagból álló koszorú.

Az 1661-es templomégéskor sértetlen maradt. A hagyomány szerint a tatárok egyik vezére el akarta rabolni nagyon értékesnek gondolván, ám az olyan súlyos lett, hogy nyolc ökör sem tudta elvontatni. Mérgében a vezér kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók. A csiksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat ma már a világon szétszéledt egész magyarság ünnepe, mely közös múltunkat, közös kultúránkat, és jövőbeli - remélhetőleg egyre szorosabbá váló - összetartozásunkat jelképezi.